Petőfi Sándor költeményei

"Öcsémuram, vigyázzon magára, Vagy inkább az oldalbordájára; Fiatal is, szép is a menyecske - Ugy segéljen, kutya van a kertbe'." 'Bátyámuram, mit nem kell hallanom? Szomorú az eset, ha úgy vagyon; No de míg másnak fúja kásáját, Meg ne égesse a maga száját.'…

Mit nekem hab! mit nekem vész! Én nem félem haragát, Kebelemnek pusztaságit Száz vihar rohanja át. Rajta! gyorsan evezőhöz, Talpra, reszkető legény! Bár toronnyá nő a hullám, A túlpartra szállok én. Éj borong ott, sűrü ködnek Kétségbarna éjjele; Lyány! temetve…

Arany kalásszal ékes rónaság, Melynek fölötte lenge délibáb Enyelgve űz tündér játékokat, Ismersz-e még? oh ismerd meg fiad! Rég volt, igaz, midőn e jegenyék Árnyékain utószor pihenék, Fejem fölött míg őszi légen át Vándor darúid V betűje szállt; Midőn az ősi háznak…

Meddig dúlsz, szerelem pusztító lángja, szümön, mint      A mennyverte Prometh keblin az éhes ölyü? Meddig nyűgöz Amor kinos lánca? Endymionnal      Meddig jajgat hurom búskeseregve panaszt? Féktelen érzetnek vad hevű szikrája,…

Kerepöl a szarka Házam tetején: Vendég jön. Vendégnek Vajh, kit várjak én? Messze föld határán Jár a szerető, Csalfa volt szerelme, Vissza nem jön ő. Tán te léssz vendégem, Óhajtott halál; Úgy siess, ne késsél, Ajtóm nyitva áll. Dunavecse, 1841. június 5.

Völgy homályán, fák hüsében, Kert megett, Zeng a lantos hév szerelmi Éneket. Zeng, ha gyúl a rózsahajnal Keleten, Ha nyugodni bérc megé a Nap megyen. S szép tavasszal, nyár hevén, hüs Őszön át Pengeti a szerelemnek Hév dalát. S édes díja zengzetének, A leány Ha kacsingat…

Mit nekem hab? mit nekem vész? Én nem félem haragát; Kebelemnek pusztaságán Száz sirokko rohan át. Rajta, gyorsan evezőhöz, Talpra reszkető legény, Bár toronnyá nő a hullám, A túlpartra szállok én. Köd borong ott, sűrű ködnek Kétségbarna éjjele, Lány, temetve…

Tódul a felleg; barna éjbe vonja A látkört, búsul a sötét vidék. Sötét e szív is, hű szerelmem honja, Reá a bú gyászfátyla szöveték. Nem bírva terhét, a felhő könyekre Fakad, s a rózsa gyüjti gyöngyeit. Megtelt e szív is, könyeim peregve Áztatják arcom hervadt díszeit.…